CLICK HERE OR SCROLL DOWN FOR THE ENGLISH VERSION OR DOWNLOAD THE INTERVIEW BY CLICKING THE BELOW BUTTON
HU // Vécsey Gábor: “Örülök, hogy alternatívát tudok nyújtani“
Bátky Zoltán: Rendszeres szereplője volt a helyi sportmédiának, az utolsó fellelhető interjúja azonban 2019-es. Mi történt az elmúlt három évben?
Vécsey Gábor: Elkezdtem kényelmetlenül érezni magam a tatabányai pozíciómban és úgy éreztem, újra kell értelmeznem a sporthoz fűződő viszonyom. Egyre több időt kezdtem az Egyesült Államokban tölteni és rövid időn belül elvarázsolt az a professzionális működés, amit sehol máshol nem tapasztaltam korábban, de mindig vágytam rá.
Pár hónap tervezés után egyedül találtam magam a házamba zárva és hosszú időre leállt a sport is. Kénytelen voltam újra tervezni a jövőt, így alapítottuk meg a Kanyó Memorial 2022 rendezőjét, az EBA Sportegyesületet. Olyan embereket hívtam alapító társul, akikre szakmailag és emberileg is nagyon felnézek. Van közöttük két A license-es edző, a legszűkebb elitbe tartozó erőnléti edző, a stratégiai alelnökünk pedig korábban főtitkárként Európa-bajnokságot is rendezett egyetemi intézetvezető. Helyes célokat szolgáló sport projekteket vagyunk hivatottak megalkotni és végrehajtani.
Nem hiányzik az élvonalbeli klubnál folytatott munka?
Nagyon szerettem és hittem benne egy időben, ahogy azonban haladtam az akadémiai pályámon és láttam többet a világból, egyre mélyült a szakmai és kulturális szakadék a magyar NB1 és az általam professzionálisnak tartott értékteremtés között. Elsősorban közgazdásznak tartom magam és csak ezután sportmenedzsernek. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységnek, amihez közöm van, kell egy minimális közgazdasági racionalitással bírni. Az NB1-ben fennálló durva pénzügyi egyenlőtlenségek miatt ez a bajnokság számomra már nehezen értelmezhető, ráadásul valós piacok nélkül működik.
Számos klub esetében megfigyelhető továbbá a célegyezőség hiánya. Hogy foglalkozhatnak például neveléssel klubok, akiknek a nemzetközi porondon való jó szereplés a legfontosabb céljuk? Ez két teljesen különböző, egymásnak ellentmondó cél, hiszen az ilyen klubok minden erőforrásukat az Euroliga vagy a Bajnokok Ligája szereplésre fordítják. Ennek az eredménye lett bizonyos szervezeteknél a cash flow tervezhetetlensége, a játékosok beépítésére fordítható idő hiánya, a gyenge képességű emberek vezetői pozíciókba való helyezése az utánpótlásban.
Világviszonylatban jól ismerem a sportágat és számomra a dán megoldás az etalon: a nevelő klubok 16 éves korig nevelnek, az elsőosztályú klubok pedig kizárólag U17 és U19 korosztályokban versenyeztetnek. A fiatalok beépítése vonatkozásában nagyon fontos, hogy KI LEHET KAPNI. Több magyar nevelő edzővel beszélgettem a Kanyó Memorial alatt, akik arra panaszkodtak, ők elvégzik a fiúkkal a munkát, akik viszont az eredménykényszer miatt a felnőtt bajnokságban már nem kapnak elég lehetőséget.
Az elmúlt években volt szerencsém közelről megismerni az amerikai sportligákat is, minimum 40 évvel járnak Európa előtt. A legfontosabb különbségek, hogy minden egyesületnek szinte azonos költségvetés áll rendelkezésre a sportolók béreire, a gyengébb erőt képviselő klubok pedig a versenyhelyzetet élesítő korrekciót kapnak. Egy bajnoki döntőbe való jutást sokéves pénzügyi és stratégiai tervezés előz meg. Szerintem ez az igazi sportvezetői teljesítmény, nem pedig elkölteni a „szponzorok” pénzét.
Szeretném leszögezni ugyanakkor, hogy sok magyar klubban dolgoznak remek szakemberek, nem az ő hibájuk a hazánkban kialakult helyzet.
Meséljen kicsit az idei tornáról!
Kilenc évvel ezelőtt választottam először augusztus utolsó hétvégéjét, különösebb tudatosság nélkül. A visszajelzések alapján aztán hagyományt teremtettünk – tizedik alkalommal tűztem ki a torna idejét erre az időpontra, sportszakmailag ugyanis nem létezik jobb időzítés.
Eleinte nagyon izgalmasnak találtam egyszerre látni, hol tart a magyar képzés a nemzetközi elithez képest 14 éves és 16 éves korban, később azonban egyértelművé vált, sokkal színvonalasabb kézilabdát hoznak az idősebbek mérkőzései. Ezért emeltem idén U17-re, jövőre pedig U18-ra a korosztályt.
Soha ennyire jó mezőnyt nem sikerült még összehoznunk. Kanyó Tóni miatt egyértelmű volt, hogy meghívást kap a Tatabánya, valamint három hazai topcsapat – FTC, BFKA, NEKA -, akik egyébként szintén rendszeres résztvevők. A nyolc csapatos mezőnybe négy nemzeti bajnokot, a Bjerringbro Silkeborg (DEN), Fivers Wien (AUT), az RK Zagreb (CRO) és az RK Nexe (CRO) csapatait hívtam. Az erőviszonyokat jól mutatja, hogy az A csoportban négy csapat végzett négy ponttal, de a B csoportban is volt körbeverés. Sajnos idén nem tudtak eljönni az Ystads IF (SWE) és a Gorenje Velenje (SLO) csapatai, de őket jövőre újra nagy szeretettel várjuk.
Fentiekre hivatkozva nem lenne értelme még feljebb tolni a korosztályt?
Fejlettebb kézilabdanemzetek sportkultúráiban értelmezhetetlen, hogy U18 felett utánpótlásról beszéljünk. Gyakorlati szempontból pedig ez azt jelenti, hogy számos korábbi vendégünk nem tud U18 felett csapatokat kiállítani, hiszen az onnan kikerülő növendékek már felnőtt csapatokban játszanak
Nem gondolt arra, hogy Tatabányán kellene rendezni a tornát?
Két alkalommal is rendeztük Tatabányán a döntőt. Az edzők, a sportolók és a közönség sem értette, miért visszük el hazánk egyik legszebb városából Tatabányára az eseményt. Tata fantasztikus adottságú város csodás környezettel szállásokkal, elsőrangú gasztronómiával.
Kíváncsi voltam a vendégek visszajelzéseire és azt láttam, a Tatabánya említést sem tett a rendezvényről. Tudja mi állhat a háttérben?
Annyi köszönőlevelet kaptam, hogy ez nekem fel sem tűnt. Már csak biztonságos távolságból szemlélem a Tatabánya működését. Az EBA Sports elnökeként négy volt tatabányai szakembert is sikerült megszólítanom, akikkel különböző projekteken dolgozom együtt. Nagyon örülök, hogy alternatívát tudok nyújtani a régióban fejlődni vágyó tehetséges edzők részére.
Szakemberként természetesen sajnálom, hogy semmiféle végzettséghez, kompetencia méréshez nem kötött, hogy valaki döntéshozó lehessen egy sportszervezetben.
A többiek viszont hihetetlen színvonalról, fantasztikus vendégszeretetről és remek szervezésről írnak.
Keményen dolgoztunk a dicséretekért. Ezen a ponton hadd említsem meg az EBA Sports szervezőbizottság tagjait – Antal Zoltán, Cutura Dario és Jaczkó Szabolcs kollégáimat, valamint Marx Bianka versenykoordinátort. Soha ennyi meccset nem tudtam még nézni, ebből látszik leginkább, milyen kiváló munkát végeztek ők és az általuk akkreditált önkéntesek.
Szervezetünk májusi közgyűlésén válaszút elé állítottam őket – mivel az amerikai sport projektjeim nagymértékben lefoglalnak a jövőben, vagy elengedjük, vagy lebonyolítják nélkülem az ide Kanyó Memorial-t. Végül kivettem a részem a munkából, de sok folyamatot csak messziről szemléltem. Ha tanácsra volt szükségük, rendelkezésre álltam, de a vendég csapatok kiválasztásán, a költségvetés kontrollján és biztosításán túl nemigen maradt tennivalóm.
Mit tart a Kanyó Memorial legnagyobb eredményének?
Ennek a brandnek köszönhető, hogy fiatal edzőink szemlélete úgy tudott fejlődni, ahogyan kizárólag Magyarországon nem lett volna lehetséges. Vendéglátóként és vendégként is közelről ismerhettük meg a legfejlettebb kézilabda kultúrákat.
Az évek során rengeteg élményt szereztünk a hozzánk látogató vezetőknek, fiatal játékosoknak és a csapatok szimpatizánsainak.
Összekovácsolódtunk, szervezetté formálódtunk, őszintén és önzetlenül segítjük egymást, hogy valami igazán értékeset alkossunk együtt.
A legnagyobb eredménynek mégis azt tartom, hogy Kanyó Tóni fiai bíznak bennünk és méltónak tartják rendezvényünket édesapjuk nevének viselésére.
Beavat a jövő terveibe?
Megállapodást kötöttünk valamennyi idén vendégül látott csapattal, hogy jövőre ismét érkeznek, ugyanebben a korosztályban. Az erős magyar csapatok szintén a mi tornánkhoz igazítják a felkészülésüket. Ez azt jelenti, hogy heten biztosan visszatérnek, az Ystads IF és a Gorenje Velenje csapatait pedig nagyon szeretnénk viszont látni. Növekedésre vagyunk tehát ítélve, a három nap biztosan kevés lesz – egyelőre ennyit szeretnék elárulni.
A szervező bizottság tagjaival a Silkeborgnál, a Zagrabnál és a Fivers Wiennél is eltöltünk néhány napot, hogy aktívan tartsuk a kapcsolatot és jobban megismerjük munkájukat.
Megalakult továbbá a Kanyó Memorial Alumni, ami a szervezőkkel és a legkiválóbb munkát végző önkéntesekkel való rendszeres kapcsolattartást hivatott szolgálni.
Ami az EBA Sports egyéb terveit illeti, szeretnénk a Sebestyén Máté vezetésével először indult HCH sporttábort fejleszteni és méretét növelni. Van egy komoly képzési koncepciónk, melynek elemeit Európa legkomolyabb műhelyeiből adaptáltuk, ennek indítása azonban további feltételeket igényel. A terv részleteit emiatt a jövőben mutatjuk be. Számomra a legizgalmasabb projekt azonban a januári CES kiállításon való részvételünk Las Vegasban, ahol a világ legújabb technológiai innovációit mutatják be – többek között legális sportteljesítmény növelés, újgenerációs szponzori kapcsolatok, vagy fenntartható okos sportlétesítmények kategóriákban. Az EBA Sports nem szeretne semmiről lemaradni.
EN // Gábor Vécsey: “I’m happy to offer an alternative“
Zoltán Bátky: You were a regular participant in the local sports media, but your last available interview is from 2019. What happened in the last three years?
Gábor Vécsey: I started to feel uncomfortable in my position in Tatabánya and I felt that I had to reinterpret my relationship with sports. I began to spend more and more time in the United States and within a short period of time I was enchanted by the professional operation, which I had not experienced anywhere else before, but which I always wanted.
After a few months of planning, I found myself locked in my house alone and sports stopped for a long time. I was forced to plan the future again, so we founded the organizer of the Kanyó Memorial 2022, the EBA Sports Association. I invited people who I look up to professionally and personally as founding partners. Among them are two A-license trainers, a fitness trainer belonging to the narrowest elite, and our strategic vice-president is a university institute director who previously organized the European Championship as general secretary. We are commited to create and implement sports projects that serve the right goals.
Do you miss working at a top club?
I loved and believed in it very much at the same time, however, as I progressed in my academic career and saw more of the world, the professional and cultural gap between Hungarian NB1 and value creation, which I consider professional, deepened. I consider myself primarily an economist and only then a sports manager. This means that the activity I am involved in must have a minimum economic rationality. Due to the gross financial disparities in NB1, this league is difficult for me to understand, and it also operates without real markets.
In the case of many clubs, there is also a lack of consistency in goals. For example, how can clubs, whose most important goal is to perform well on the international stage, deal with education? These are two completely different, contradictory goals, since such clubs devote all their resources to participating in the Euroleague or the Champions League. The result of this was the unpredictability of cash flow in certain organizations, the lack of time to invest in the integration of players, and the placement of people with weak skills in leadership positions in the supply chain.
I know the sport very well in a global context, and for me the Danish solution is the standard: the training clubs educate up to the age of 16, and the first-class clubs only compete in the U17 and U19 age groups. Regarding the integration of young people, it is very important that YOU CAN LOOSE GAMES. I talked to several Hungarian training coaches during the Kanyó Memorial, who complained that they do the job with the boys, but because of the pressure to achieve results, they no longer get enough opportunities in the adult league.
In recent years, I had the luck to get to know the American sports leagues up close, they are at least 40 years ahead of Europe. The most important differences are that each association has almost the same budget available for the salaries of the athletes, and the clubs representing a weaker force receive a correction that sharpens the competitive situation. Reaching a championship final is preceded by many years of financial and strategic planning. This is the real performance, not spending the money of the “sponsors”.
At the same time, I would like to point out that there are excellent professionals working in many Hungarian clubs, and the situation in our country is not their fault.
Tell us a little about this year’s tournament!
I chose the last weekend of August for the first time nine years ago, without much awareness. Based on the feedback, we then created a tradition – for the tenth time, I set the time of the tournament at this time, because there is no better timing in terms of sports professionals.
At first, I found it very exciting to see at the same time where the Hungarian training stands compared to the international elite at the age of 14 and 16, but later it became clear that the matches of the older players bring much better quality handball. That’s why I raised the age group to U17 this year and U18 next year.
We have never managed to put together such a good sortiment of teams before. Because of Tóni Kanyó, it was clear that Tatabánya would be invited, as well as three top Hungarian teams – FTC, BFKA, NEKA – who are also regular participants. I invited four national champions, Bjerringbro Silkeborg (DEN), Fivers Wien (AUT), RK Zagreb (CRO) and RK Nexe (CRO) to the eight-team field. The balance of power is clearly shown by the fact that four teams in Group A finished with four points, but Group B also had a run-around. Unfortunately, the Ystads IF (SWE) and Gorenje Velenje (SLO) teams could not come this year, but we look forward to seeing them again next year.
Referring to the above, wouldn’t it make sense to push the age group even higher?
In the sports cultures of developed nations, it is incomprehensible to talk about youth over U18. From a practical point of view, this means that many of our former guests cannot send teams above U18, since the students who graduate from there already play in adult teams.
Didn’t you think that the tournament should be held in Tatabánya?
We held the final in Tatabánya twice. The coaches, the athletes and the audience didn’t understand why we were moving the event from one of the most beautiful cities in our country to Tatabánya. Tata is a city with fantastic facilities, a wonderful environment, accommodation and first-class gastronomy.
I was curious about the guests’ feedback and I saw that Tatabánya didn’t even mention the event. Do you know what could be behind it?
I received so many thank-you letters that I didn’t even notice it. I can only observe the operation of Tatabánya from a safe distance. As the president of EBA Sports, I also managed to address four former professionals from Tatabánya, with whom I work on various projects. I am very happy to be able to offer an alternative to talented coaches who want to develop in the region.
As a professional, I am of course sorry that it is not tied to any kind of education or competence measurement in order for someone to be a decision-maker in a sports organization.
The others, on the other hand, write about incredible standards, fantastic hospitality and great organization.
We worked hard for their praise. At this point, let me mention the members of the EBA Sports organizing committee – my colleagues Zoltán Antal, Dario Cutura and Szabolcs Jaczkó, as well as the competition coordinator Bianka Marx. I have never been able to watch so many matches before, which shows the excellent work they and the volunteers accredited by them have done.
At the general assembly of our organization in May, I presented them with a crossroad – since my American sports projects will take up a lot of my time in the future, we will either let them go or they will hold the Kanyó Memorial without me. In the end, I did my share of the work, but I only observed many processes from afar. If they needed advice, I was available, but beyond the selection of visiting teams, the control and provision of the budget, I had little to do.
What do you consider to be Kanyó Memorial’s greatest achievement?
Thanks to this brand, the outlook of our young coaches was able to develop in a way that would not have been possible only in Hungary. As hosts and guests, we were able to get to know the most advanced handball cultures up close.
Over the years, we have gained a lot of experience for the managers, young players and supporters of the teams who visit us.
We forged together, we formed an organization, we sincerely and selflessly help each other to create something truly valuable together.
However, I consider the greatest achievement to be the fact that Tóni Kanyó’s sons trust us and consider our event worthy of bearing their father’s name.
What are your future plans?
We made an agreement with all the teams hosted this year that they will come again next year, in the same age group. The strong Hungarian teams are also adapting their preparations to our tournament. This means that seven will definitely return, and we really want to see Ystads IF and Gorenje Velenje. So we are destined for growth, three days will certainly not be enough – that’s all I want to tell you for now.
We will also spend a few days with the members of the organizing committee at Silkeborg, Zagreb and Fivers Wien to actively keep in touch and get to know their work better.
The Kanyó Memorial Alumni was also established, which is meant to maintain regular contact with the organizers and the volunteers who do the best work.
As for other plans of EBA Sports, we would like to develop and increase the size of the HCH sports camp, which was first started under the leadership of Máté Sebestyén. We have a serious training concept, the elements of which have been adapted from the most serious workshops in Europe, but its launch requires additional conditions. The details of the plan will therefore be presented in the future. However, the most exciting project for me is our participation in January’s CES exhibition in Las Vegas, where the world’s latest technological innovations are presented – including in the categories of legal sports performance enhancement, new generation sponsor relations, or sustainable smart sports facilities. EBA Sports doesn’t want to miss anything.